Az úszókapuk egyre népszerűbbek, különösen azokon a helyeken, ahol korlátozott a hely a nyílókapuk szabad működéséhez, és ahol nagyobb biztonságra van szükség.
Az úszókapu gyakran egy integrált kerületi rendszer részét képezi, amely a kerítést és egyéb biztonsági elemeket, például beléptetőt és elektronikus megfigyelést tartalmaz. Ezek egyre nagyobb előnyben részesítik az automatizált kapukat, amelyeket hatékonyságuk és könnyű kezelhetőségük, valamint sokoldalúságuk miatt választanak ki. Manapság az elektromos úszókapukat széles körben használják lakossági, oktatási, közlekedési, katonai, kereskedelmi, raktározási, közüzemi és magas kockázatú kapuk számára.
Az úszókapu meghatározása sokrétű folyamat, és a specifikálóknak figyelembe kell venniük a két leggyakoribb típusának jellemzőit: a lánctalpas és konzolos. A lánctalpas úszókapu rögzített pályán fut, amelyen a kapu súlyának nagy része kerekeken van. A pálya a nyílás mentén van felszerelve, amely a kapu alján fut, és maga a kapu jellemzően automatizált működésű. A lánctalpas tolókapuk lehetnek egyszárnyúak, párszárnyúak vagy teleszkópos kialakításúak.
A konzolos típus kialakítása ellensúlyozott, ezért nincs szükség pályára a nyílás mentén. Ezt a kaputípust utólag szerelt görgők támasztják alá, amelyek a kapu aljára szerelt cső alakú sínben csúsznak. A tetején lévő vezetőgörgők a kapu mozgását is lehetővé teszik. Ez a kapukialakítás lehet egy- vagy párszárnyú kialakítás a fesztávolság szerint. Kis konzolos kapuk állnak rendelkezésre a gyalogosok számára, ahol nincs szükség járműbehajtásra.